ÉRTÉKMENTŐK
OMIKE MŰVÉSZAKCIÓ 1939-1944

KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS A MAGYAR ZSIDÓ MÚZEUMBAN
2013. február 28. – 2013. április 30.

1939-ben, az úgynevezett zsidótörvény és a csatlakozó rendeleteket követően hívta életre az 1909-ben az irodalom és a művészetek népszerűsítésének, az ifjúság művészetre nevelésének céljával létrehozott OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) a Művészakciót.
Ez a vállalás persze nem volt előzmények nélküli. Az OMIKE 1909-es létrejöttekor az alapítók így fogalmaztak: „Az a célja, hogy Magyarország nyolcszázezer zsidója öntudatosan vegyen részt a magyarság kultúrmunkájában.”
1923 – létrejött az OMIKE Képzőművészeti Iskola Magyar-Mannheimer Gusztáv és Fényes Adolf irányításával
1939 – OMIKE Kultúrtanács – a képzőművészeket Herman Lipót és Zádor István képviseli (az előbbi Horthy-portréját a pesti hitközség rendelte meg díszterme számára)
1939-től – képzőművészeti kiállítások 1944 februárjáig

 
A Művészakció a színpadokról leparancsolt színészeknek, zenészeknek és a kiállítóhelyeket elhagyni kényszerült képzőművészeknek biztosított megjelenési és életlehetőséget. A Művészakció 1939 őszén indult és a németek bevonulása napjáig, 1944. március 19-ig tartott, amikor az egyesület tevékenységét – más egyesületekével együtt – betiltották.
Hevesi Simon főrabbi 1942-ben így emlékezett erre az időszakra: „Az első zsidótörvény még törvény se volt, amikor a színházak egy része már végre is hajtotta (…) Mire a második zsidótörvény megszületett, már semmi végrehajtani való nem maradt, vagyis pontosan a színházak területén a „gleichschaltolást”mindennél alaposabban és nagyon iparkodó gyorsasággal végezték el.”
A Művészakció eredményei ez idáig csak részben feldolgozottak. De a rendelkezésünkre álló adatok alapján így is nagyszerű tevékenységről győződhetünk meg.
A Művészakció 1939-1943 között*

Műfaj            1939-1940          1940-1941      1941-1942    1942-1943                    műsor előadás    műsor előadás     műsor előadás műsor előadás
Színházi és vidám       12        75        14    76        14    116        23       164
Zenei               26        50        34    65        35       90        33          97 Összesen           38      125        48       141        49     206        56        261
Látogatók száma        40.000          60.000         80.000            92.000    
*1944 hónapjairól eddig még nem került elő statisztika.


 
A Művészakció keretében 1939 decembere és 1944 februárja között hat képzőművészeti kiállítást szerveztek, amelyeken 165 művész közel ezer művét állították ki (és a célok egy részének megfelelően adták el) a Magyar Zsidó Múzeumban, az OMIKE Üllői úti helyiségeiben és az utolsót a budai Izraelita Nőegyletben. E művek közül sok került közgyűjteményekbe, számos felfedezhető a műkereskedelemben és magángyűjtőknél. A Művészakció legfőbb irányítója az OMIKE Kultúrtanácsa volt. Első elnöke dr. Ribáry Géza, majd az ő halála után Stern Samu, elnökhelyettes dr. Csergő Hugó volt.
Az OMIKE Művészakcióra emlékező kiállítás nem lehet teljes rekonstrukció, inkább fölidézése a nyolc kiállításon egykor megjelent képzőművészeti anyagnak, amely egyúttal két évtized legjobb magyar művészeinek munkáit is jelenti, hiszen a művészek nemcsak az éppen adott év terméséből válogattak a tárlatokra.
Harminc művész mintegy 100 műve – olyan válogatás, amelyben szerepelnek a magyar képzőművészet legkiemelkedőbb egyéniségei mellett olyan művészek, akik felfedezésre, vagy éppen újrafelfedezésre méltók, és akiknek tehetsége, értéke vitathatatlan.
Mellettük, körülöttük dokumentumok, fényképek – a környezetük emlékei.
A műveket országos és vidéki közgyűjteményekből, 14 intézménytől, valamint magángyűjtőktől, galériáktól kölcsönözve lenyűgöző értékű kiállítási anyagot lehetett összeállítani, amelyben a „nagy nevek” mellett méltó helyükre kerülnének az eddig kevéssé ismert művészek is.
A kiállítás megvalósításának nélkülözhetetlen része a honlap (www.omike.hu), amely a lehetőség szerint teljes – fellelt, megtalált - anyagát adja az összes, a Művészakcióban részt vett, és a kiállításokon szerepelt művésznek, életrajzokkal, és a műveik reprodukcióival. A kiállításon hang- és filmanyag, valamint terminálokon bemutatott anyag is elérhető lesz a közönség számára.

Az OMIKE kiállításokról
Magyar Zsidók Lapja, 1939. december 31.
„A magyar zsidó festők nem teremtettek külön zsidó festészetet.”
Múlt és Jövő, 1941. március
„Kétségtelen, hogy a magyar képzőművészek élművészeinek egy egész komoly csoportja vesz részt reprezentáns művekkel.”
Képes Családi Lapok, 1941. november 10.
„Kiállítást rendezünk, mert a tél és nyomor kopogtat a festők és szobrászok ajtaján…” (Csergő Hugó)
Magyar Zsidók Lapja, 1943. április 22.
„Nincs külön felekezeti piktúra, csak jó vagy rossz művészet van, de az, azon felül, hogy európai, csak annak a földnek a lelkiségét tükrözheti, amelyen az alkotóművész él.”
(Magyar Zsidók Lapja az utolsó OMIKE kiállításról)
„Dicsősége lesz a magyar zsidóságnak az eljövendő idők történetírói előtt, hogy jogi deklasszifikáltsága és szociális elesettsége idején is tudott erőt találni szép kiállítások megszervezésére. A magyar zsidó festők és szobrászok a felhős ég alatt is dolgoznak; a világégés közepén is munkálkodnak szorgalmasan.”    
A kiállított művek alkotói:
Ámos Imre (1907-1944)
Anna Margit (1913-1991)
Bálint Endre (1914-1986)
Bálint Rezső (1885-1945)
Bán Béla (1909-1972)
Bokros Birman Dezső (1889-1965)
Bolmányi Ferenc (1904-1990)
Csillag István (1881-1968)
Diener Dénes Rudolf (1889-1956)
Erdei Viktor (1879-1945)
Farkas Aladár (1909-1981)
Gedő Ilka (1921-1985)
Goldman György (1904-1945)
Gráber Margit (1895-1993)
Göndör Bertalan (1908-1945)
Gyenes Gitta (1888-1960)
Háy Károly (1907-1961)
Herman Lipót (1884-1972)
Jándi Dávid (1893-1944)
Jankay Tibor (1899-1994)
Kádár Béla (1877-1956)
Örkényi Strasszer István (1911-1944)
Perlrott-Csaba Vilmos (1880-1955)
Scheiber Hugó (1873-1950)
Schönberger Armand (1880-1955)
Szenes Fülöp (1863-1944)
Szin György (1906-1943)
Vadász Endre (1901-1944)
Vajda Lajos (1908-1941)
Zádor István (1882-1963)

Kölcsönző intézmények:
Budapesti Történeti Múzeum
Ferenczy Múzeum, Szentendre
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
István Király Múzeum, Székesfehérvár
Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány, Békéscsaba
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Magyar Nemzeti Galéria
Magyar Zsidó Múzeum
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
Szombathelyi Képtár
Türr István Múzeum, Baja
Városi Képtár Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár
Városi Képtár, Orosháza

A kutatások és a kiállítás támogatói:
A Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma (Cfat)
Magyar Zsidó Levéltár
MAZSÖK (Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány)
Nemzeti Kulturális Alap
Open Society Institute
Országos Színháztörténet Múzeum és Intézet
Pro Arte Judaica Alapítvány
Táncsics Alapítvány
Szerep Művészeti Alapítvány
Yad Vashem Intézet

A kiállítás kurátora. Basics Beatrix

Budapest, 2013. január