Magyar Zsidó Múzeum portál vakok és gyengénlátók számára
(ingyenes felolvasó program letöltése)     Vissza a grafikus főoldalra

Hír archívum

1   |   2      »      

Tóraszekrény-függöny restaurálása
 Tóraszekrény-függöny restaurálása
 
A ZSIDÓ MÚZEUM A FOURSQUAREN
 A Magyar Zsidó Múzeum megtalálható a Foursquaren is Magyar Zsidó Múzeum néven: foursquare.com
 
ÉRTÉKMENTŐK-OMIKE KIÁLLÍTÁS SZAKMAI BESZÁMOLÓ
Szakmai beszámoló az Értékmentők – OMIKE Művészakció 1939-1944 című képzőművészeti kiállításról
 
NKA PÁLYÁZAT
A MAZSIHISZ Magyar Zsidó Múzeum képzőművészeti gyűjteményében őrzött  grafikai művek restaurálásának dokumentációját  ide kattintva tekintheti meg!
 
Több ezer könyvből építették fel Bábel tornyát
Harmincezer, a világ legkülönbözőbb nyelvein íródott könyvből építették fel Bábel tornyát Buenos Airesben, amely idén a világ könyvfővárosa címet viseli.  
 
A Facebookkal kutatnák fel a holokauszt túlélőit
Az amerikai Holokauszt Emlékmúzeum a közösségi oldalak segítségével kutatná fel a második világháború több mint ezer túlélőjét, akiket 1945 után szakítottak el családjaiktól. Erre egyedül a menekülttáborokban a segélymunkások által készített fotók segítségével nyílhat esély.                          
 
Bábel tornya
Bábel tornya, avagy a nyelvek összezavarásának mitológiájáról Mindannyian ismerjük a kifejezést: „bábeli zűrzavar”. Valószínűleg Bábel tornyának története is ismerős. Kevesebben tudják talán, hogy a nyelvek összezavarásának története az iszlám vallásban is megjelenik, sőt Josephus Flavius is fontosnak érezte, hogy részletesen beszámoljon róla.    
 
A gondolkodás személyes szabadsága
Ketten egy új könyvről - Konrád György: Zsidókról. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2010. 208 oldal, 3300 Ft  
 
Elveszettnek hitt zsidó szövegek
Egy manhattani könyvtár őrizheti az elveszettnek hitt zsidó szövegeket Az Egyesült Államokban lehet annak a 15 ezer címből álló gyűjteménynek a nagy része, amelyet egy zsidó könyvtáros katalogizált a nácik hatalomra kerülése előtt, 1932-ben.    
 
Ki írta a Tórát és miért?
A régészeti leletek szerint az első települések i.e. 1200 körül jelentek meg Izraelben, bár ez önmagában még nem zárja ki egy Egyiptomból indult bevándorlás lehetőségét. A téma kutatói szerint több egyiptomi fáraó neve is összefüggésbe hozható a zsidóság (feltételezett rabszolgaságból való) felszabadításával, illetve szabadon engedésével – különösképpen II. Ramszesz (i. e. 1302–1203) –, de ezeket a spekulációkat egyelőre sem tárgyi, sem egyéb bizonyítékkal nem sikerült érdemben igazolni.         A bibliakutatók többsége azonban egyetért abban, hogy ha létezett is egy Mózeshez hasonlatos személy, akkor sem ő írta le ezeket az eseményeket Mózes öt könyvében (héber nevén a Tórában), ahogy azt a Talmud bibliaértelmezésére visszavezethető hagyomány tartja. Inkább több szerző több száz évet felölelő írásainak összekombinálásáról lehet szó. Mit tudunk hát a tudomány mai állása szerint; kik, mikor, és milyen céllal írhatták a Tórát?
 
1   |   2      »