Szakmai beszámoló a MAZSIHISZ- Magyar Zsidó Múzeum 2306/1559 számú pályázatához

Miriam Neiger Fleischmann

Jeruzsálem – kanyarok az időben

A Magyar Zsidó Múzeum időszakos kiállítást mutatott be Miriam Neiger Fleischmann komáromi-izraeli képzőművész és költőnő munkáiból 2010. március 25- május  25 között. A pályázatot az eredeti céloknak megfelelően  

E kiállítás nem szimplán képzőművészeti tárlat, hanem szimbólumrendszerek megjelenítése is mind festészeten, mind költészeten belül, a misztikus és meseszerű történelmi város - Jeruzsálem bemutatásával, valamint tisztelgés Herzl Tivadar előtt, születésének 150. évfordulója alkalmából.   

.

A kiállításhoz egy galéria és három terem állt rendelkezésünkre.

A galéria bevezette a látogatókat a kiállításba, ahol bemutatta a művésznő életútját, valamint két akril kép fogadta közönséget, mely a Bibliában is olvasható kék és bordó színeket idézte fel.

1. terem

Miriam Neiger Fleischmann művészetére nagy hatással volt Yehuda Amichai költészete. A művésznő itt felelevenítette egyik versét megfestve: „A zsidó időbomba”,-mely szintén a bibliai kék-bordó kombinációja.

E vershez egy installáció is készült, melyben törött tárgyak, Komáromból való sírkő, s a  pesti gettóból való kövek, zsinagógai paddarab ötvözete jelentek meg.

Ahogy beléptünk ebbe a terembe, szembe találkozhattunk egy monumentális alkotással, mely bordó bársonyra készült, „Herzl háza,-a szem és a szív. E textilfestmény tisztelgett Herzl Tivadar előtt, valamint a szemek, mint szimbólumok a zsidó lelkeket idézték.

2. terem

A második terembe érve, a látogató egy színes, sejtelmes világba érkezett, ahol Jeruzsálem jelent meg.

A két egymással szemben lévő falon a „Jeruzsálem topográfiai módszer” és Jeruzsálem belső képei voltak láthatók.

Külön érdekessége, hogy a „Jeruzsálem topográfiai módszer” című sorozat Komáromban készült. A művésznő megfestette Jeruzsálemet úgy, hogy gondolatban repült ebbe a misztikus városba leküzdve Komárom és Jeruzsálem közötti távolságot.

„Jeruzsálem belső képei” című akril sorozat, Jeruzsálemben készült alkotások. E képek nonfiguratív és figuratív alkotások, színekkel fejezik ki az éppen megfestett pillanatban az aktuális állapotokat, melyet felfedezhetőek voltak azok számára is, akik már jártak e városban, de azok számára is, akik csak olvastak róla és nyomon követték az eseményeket.

3. terem

Lior Neiger videó installációja.

Lior Neiger, a művésznő fia egy videomontázzsal mutatta be édesanyja családi gyökereit, Komárom és Jeruzsálem összefonódását, valamint Miriam Neiger Fleischmann művészetét, festészetét, költészetét.

A kiállítás szimbólumrendszere, installációs elemei, valamint a színek játéka egy különleges élményt nyújthattak a látogatók számára, mely tisztelgett Herzl Tivadar emléke és Jeruzsálem történelme előtt.

A kiállításhoz katalógus is készült, mely megörökíti emlékként e tárlatot érdekes esszével valamint színes képekkel illusztrálva.

A budapesti megnyitón Dr. Peremiczky Szilvia, a Múzeum igazgatónőjének köszöntő szavai után a tárlatot dr. Schőner Alfréd, főrabbi, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora nyitotta meg, a művészettörténész szemével elemezte a kiállított festményeket és installációt.

A megnyitót Székelyhidi Hajnalka, operaénekes csodálatos előadása tette emlékezetesebbé. A dalok Pásztor Rajmund kíséretében csendültek fel. A művésznő meghatódva szólt arról, mennyire fontos neki, hogy ez a kiállítás, létrejöhetett. A Jeruzsálemet bemutató képek mellett a látogatókat egy installáció fogadta: melyben helyett kapott egy sírkőtöredék a komáromi temetőből, Miriam nagymamájának pozbai sírjáról készült fénykép, gyertyatartó töredékek, a múlt emlékei.

A tárlaton megtekinthettük a művész fia, Lior Neiger kisfilmjét is. Meghatóak azok a képek, melyeken a jeruzsálemi tájban egyszer csak feltűnik a komáromi nagykémény a kikötő daruival… A kiállítást Rusznák Rita rendezte. A bemutatott művekről katalógus is megjelent.

A kiállítás 2010. október 18 – 2011. január 1-ig a Debreceni Zsidó Hitközség Dísztermében  volt látogatható.

Budapest, 2011. március 3.

                                                                                   Rusznák Rita

                                                                                        kurátor

                                                                            Magyar Zsidó Múzeum