Milyen nyelven beszél a zsidóság?

A zsidóság több mint kétezer éve szétszóródva él, maga a diaszpóra szó is a zsidók szétszóródását jelentette eredetileg (ógörög nyelven: διασπορά – szétszórás, szétszóródás). Ez alatt az idő alatt a zsidók rengeteg különböző nyelvet beszéltek. Hol élnek ma a zsidók, és milyen nyelven beszélnek?

 

 

zsidok_a_vilagban_ma.png

Zsidók a világban ma (nagyítható). Kék - sűrűn lakott, fekete - ritkábban lakott, piros - városok jelentős zsidó lakossággal.

 

Az antiszemitizmus napjaink sajnálatosan nem szűnő jelensége. Ez jobbára a téves információk túltengéséből és a valós ismeretek hiányából származik. Talán a zsidók jobb megismerése is enyhíthet a helyzeten. Utánanézünk, hogy hol élnek ma a zsidók, és milyen nyelveket beszélnek.

 

Annyian, mint a magyarok …

 

Számbeli méretét tekintve a zsidóság 13,5 milliós becsült (North American Jewish Data Bank) lélekszámával nagyságrendileg jól hasonlítható a magyarság méretéhez – melyet 13 és 15 millió közé tesznek a különböző szakértők.

 

A magyarság fogalma egy erősen nyelvi fogalom, leginkább azokat tartjuk magyarnak, akik magyarul beszélnek, vagy akiknek legalább még a szülei magyarul beszéltek. A magyar nyelv elvesztése egy-két generáción belül a magyarságtudat elvesztéséhez vezet.

 

Egészen más a helyzet a zsidósággal. A zsidó vallás mindig egy olyan összekötő kapcsot jelentett a zsidóság számára, ami valamilyen szinten független tudott maradni egy-egy adott személy anyanyelvétől.

 

A nyelvészek becslései szerint az emberiség nagyobbik fele két- vagy többnyelvű, és ez fokozottan igaz a zsidóságra. A zsidók két fő lakhelye jelenleg Izrael és az Egyesült Államok, mindkét ország közismerten bevándorló ország. Nem azt fogjuk tehát vizsgálni, hogy mi a zsidók anyanyelv-eloszlása, hanem hogy melyek az elsődleges kommunikációs nyelveik.

 

A zsidóság évszádokkal ezelőtt diaszpórába kényszerült, és alkalmazkodva környezetükhöz sok különböző nyelvet beszéltek. A zsidóság korai nyelve az óhéber (más néven klasszikus vagy bibliai héber) volt, ami a Tóra nyelve is. Bár az óhéber élő használata az i. sz. 4. századra teljesen megszűnt, de mindig megmaradt a zsidó vallás szent nyelveként. A babilóniai rabság idején (i. e. 6. század) a zsidóság az arámi nyelvet beszélte, és a Talmud nagyobbik része is ezen íródott, amit csak a legutóbbi időkben fordítottak le teljesen héberre. (A Talmud „a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, szokásjogi gyűjteménye, bibliaértelmezéseinek tárháza.”, wikipédia)

 

A legújabb kor

 

A huszadik század elején a zsidóság nagy részének jiddis volt a nyelve. A második világháború eseményei azonban merőben átrendezték a zsidók megoszlását a világban, és ezzel együtt a zsidók által beszélt nyelvekben is nagy változások mentek végbe. A zsidók már a holokauszt előtt is jelentős számban éltek az Egyesült Államokban, de arányuk drasztikusan megváltozott, ahogy menekülniük kellett Európa legtöbb országából. Az alacsony népszaporulat és az asszimiláció miatt számuk ugyan évek óta csökken az USA-ban, de azért ma is úgy 5,5 millióan élnek Észak-Amerikában. Más angolszász országokkal együtt ez azt jelenti, hogy a zsidóság 45% százalékának angol a mindennapok fő kommunikációs nyelve, de természetesen a világ sok más részén élő zsidó is ismeri és használja második nyelvként a világ fő globális közvetítőnyelvét. Tel Aviv után egyébként New York az a város, ahol a legtöbb zsidó él, több mint 2 millió.

 

Az Egyesült Államok mellet az Európából elmenekülő zsidók másik lehetséges célállomása Izrael volt. A zsidó állam 1948-ben alakult meg, de már előtte is nagy számban telepedtek le zsidók Palesztina területén. Az új állam hivatalos nyelve a héber (ivrit) lett az akkor még sokkal nagyobb számban beszélt jiddis helyett. A modern héber esete egyébként a legsikeresebb példája egy holt nyelv feltámasztásának, és jórészt a litvániai születésű Eliezer Ben-Jehuda (1858-1922) fáradhatatlan munkájának köszönhető. Jelenleg 5,7 millió zsidó él Izraelben, akiknek akár a háromnegyede bevándorló. Azt tehát nem lenne pontos állítani, hogy az izraeli zsidóknak mind héber lenne az anyanyelve, de mivel ez az állam hivatalos nyelve, ez az ország zsidóságának is a legfontosabb kommunikációs nyelve.

 

A jiddis nyelv helyzete ma erősen speciálisnak mondható. Ugyan élnek még jiddis anyanyelvű holokauszttúlélők, de számuk mára már jelentősen megfogyatkozott. A jiddis mai használata leginkább az ortodox közösségekre jellemző (például az askenázi haszidokra), de ezek a közösségek csak maguk között használják a jiddist. Az ortodox zsidók számát 1,8 millióra becsülik, s bár közel se mindegyik közösség őrzi a jiddis használatát, a jiddist beszélők száma is nagyjából hasonló nagyságrendű lehet.

 

A zsidóság negyedik fő nyelve az orosz. Oroszország területén több mint 3 millió zsidó élt a második világháború előtt, de többségük már elvándorolt az országból. Az utolsó nagy hullám a rendszerváltás után volt, amikor az oroszországi zsidók tömegesen telepedtek le Izraelben, mert ekkor már az Egyesült Államok már nem politikai menekültként kezelte őket, és nem fogadta őket tárt karokkal. Az oroszul tudó izraeliek száma ma meghaladja az egymilliót, de az Oroszországban maradt zsidók számát is többszázezresre becsülik.

 

 

zsido_felvonulas_new_yorkban_1987.png

Zsidó felvonulás New Yorkban, 1987. (Forrás: Wikimedia commons / Mordecai baron)

 

 

A zsidók által beszélt további nyelvek százalékos aránya mind 5% alatt van, közülük is legjelentősebb a francia (4,3%) és a spanyol (2,7%).

 

Asszimilálódás az urbánus létben

 

A magyarországi zsidókra vonatkozó becslések nagyjából egybehangzóak: a legtöbb forrás szerint körülbelül 50 ezer zsidó él hazánkban, főleg Budapesten. Izrael és USA városait nem számítva Budapest a nyolcadik legnagyobb zsidó közösséget tudhatja magáénak Párizs, Moszkva, London, Toronto, Kijev, Szentpétervár és Montreal után. A zsidók többsége egyébként is városokban él. Az urbánus létben azonban nagy az asszimilációs nyomás, csak az erősen vallásos közösségek mentesek alóla.

 

A magyarországi zsidók többsége nem mondható vallásosnak. Ezért is van, hogy a magyarországi zsidók is igen magas arányban kötnek vegyes házasságot. Az ezekből a vegyes házasságokból született honfitársainkat is számítva még további 50 ezer kulturálisan asszimilálódott zsidóról beszélhetünk. Bármelyik adatot is vesszük, a magyarországi zsidók száma nemcsak abszolút értelemben alacsony, de százalékos arányban is kevesebb vagy hasonló számú zsidó él Magyarországon, mint például az USA-ban, Kanadában, Franciaországban, Uruguayban, Argentínában vagy akár Ausztráliában is. Elgondolkodtató, hogy míg a fenti országokban határozottan fellépnek a zsidók elleni gyűlölködés ellen, addig hazánkban megtűrt az antiszemitizmus, sőt, politikai erők saját céljaikra használják fel nem csökkenő népszerűségét.

 

Forrás:

http://www.nyest.hu

 

 Múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet ...
Mesepedagógiai műhely tt. A foglalkozások 2014 őszén z&aacut ...
További cikkek
Eseménynaptár
2014. Augusztus « | »
H K Sz Cs P Sz V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Banner file not found.
Hitközségi hírek