A  HÓNAP  MŰTÁRGYA

 (Március)

FŰSZERTARTÓ

A Biblia leírása szerint a világ megteremtése után a hetedik napon Isten megpihent, és megszentelte a szombatot. A zsidó vallástörvények szerint az élet alapköve a szombat megtartása, melynek szabályozott rituáléja alakult ki. A szombat fogadása és a búcsúztatása közötti időszakra a rabbinikus legendák szerint minden zsidó egy különleges, kiegészítő lelket is kap, ez a nesama jetera.  A kiegészítő lélek a szombat végén eltávozik a testtől, ami szomorúvá és különösen esendővé teszi ekkor az embereket. A szombat és a hétköznapok elválasztásának szertartása a hávdálá , vagyis az elválasztás.

A fűszerek használata már az első századból ismert, de a fűszertartók formája Németországban fejlődött ki a középkor folyamán. Beszamim használatára az Énekek énekének 5:13. verse utal: "Orcái mint fűszeres virágágyak, illatszerekkel teli tornyok". A fűszertartók anyaga leginkább ezüst, de ónból, rézből, fából is készülhetnek. Írásos forrás említi, hogy a XV. század egyik leghíresebb rabbijának, a regensburgi Israel Isserleinnek (1390-1460) már volt az otthonában fűszertartója.

„Áldott, aki elválasztja a szentet és a hétköznapit, a világosságot és a sötétséget, Israelt és a többi népeket, a szombatot és a többi hétköznapokat. „

A szertartás borra és fényekre mondott áldásokból, valamint illatos fűszerek megszagolásából áll, ami a szombat kellemességére emlékeztet. Az illatos fűszereket tartalmazó fűszertartót kicsit megrázva, illatanyagát aktiválva kézről kézre adják.   Fűszertartó bármi lehet, amiben a fűszerek illata érezhető. A legelterjedtebb a torony alakú fűszertartók, de léteznek gyümölcs, hal, madár és a fent látható mozdony formájú tároló is, ami a XIX. század második felében, valószínűleg Óbudán készült. A mozdony analóg darabja szerepelt a jeruzsálemi fűszertartó kiállításon is.