Elfeledett szomszédaink

Elfeledett szomszédaink 2014. június 19 – augusztus 25. Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga

Elfeledett szomszédaink

2014. június 19 – augusztus 25.

Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga

 
 
2014. június 19-én nyílt a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában az Elfeledett szomszédaink című kiállítás, amely a Pápáról és környékéről 1944-ben elhurcolt 3700 magyar zsidónak állít emléket. A rendhagyó kiállítás azokat a családokat mutatja be, amelyek Nyugat-Magyarország egyik legnépesebb zsidó közösségének tagjaiként a város megbecsült polgárai voltak. 
 
A kiállítást Magyar Zsidó Múzeum szervezésében kelt újra életre Budapesten.
 
Pápán 2012-ben nyílt meg a kiállítás, ami akkor négy és fél hónap alatt közel 8000 látogatót vonzott. A kiállítás ötletgazdája és fő szervezője Gyekiczki András jogász-szociológus, a város egykori diákja, aki szerette volna megtudni, kik építették, kik lakták a házakat, amelyben a mai pápaiak élnek, és elkezdte összegyűjteni pápai zsidóság archív fotóit, a város múltjával kapcsolatos dokumentumokat. A szervezők 2012-ben közel 500 fotót gyűjtöttek össze a háború előtti időkből, köztük családi, portré, társasági eseményt megörökítő, szabadtéri és műtermi, valamint munkaszolgálatos fotókat. A fényképek egy része a tengeren túlról, családi archívumokból, sok esetben egyesével érkezett a közzétett felhívásra. Több száz dokumentum is felszínre került: eddig elrejtett visszaemlékezések, családi történetek, anyakönyvi okiratok, koncentrációs táborból elbocsátó igazolványok, munkaszolgálatból származó, deportáló vonatból kidobott levelezőlapok. A kiállítás megvalósításában a kezdeményezőt támogatta Pápa Város Önkormányzata és a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület, valamint a Pápai Zsidók Társasága (PÁZSIT) civil szerveződés. A kiállítás látványtervezője Rajk László.
 
A Magyar Zsidó Múzeum a vidéki zsidóság deportálásának 70. évfordulójáról kíván megemlékezni, amikor az egyik legnagyobb vallási, kulturális kisugárzású közösségről készült kiállítást Budapesten is bemutatja.
A kiállított fotókból és dokumentumokból a város történetének különleges apró részletei bontakoznak ki. Egyebek mellett megtudhatjuk, mit tartalmazott Esterházy gróf zsidóknak 1748-ban kiadott védlevele, kik voltak a pápai kereskedők legkiválóbbjai, hogyan menekült meg egy 14 éves kisfiú és édesanyja a gettóból. A két évvel ezelőtti kiállításhoz képest újdonság a pápai Kovács család regényes története, amiben a Rómába szakadt orvos fiú, László, a birodalmi marsall testvérének, Albert Göringnek a barátjaként folytat embermentő tevékenységet.
 
Pápán a 18. században telepedtek meg először nagyobb számban zsidó iparosok és kereskedők. Leszármazottaik száz évvel később a város lakosságának ötödét tették ki, egyebek mellett ők virágoztatták fel a textilipart, a pipagyártást, pápai húsipart. A közösség építtette Magyarország akkor harmadik legnagyobb zsinagógáját 1846-ban. A zsidótörvények 2700 pápai városlakót, valamint 900 környékbelit minősítettek nem kívánatosnak, majd megsemmisítendőnek. Közülük néhány százan élték túl a világháborút. A kiállítás célja, hogy a látogatók megismerjék azokat a kiváló hazafiakat, akik ügyvédként, orvosként, tanárként, kereskedőként, iparosként segítették gazdaggá tenni Pápát. Ami 1944-ben Pápán történt, az történt az egész országban: de míg az utóbbi politikai fogalom, addig az előző egy konkrét hely, ahol ezek az emberek egykor éltek, ahonnan elvitték őket, és ahol alig maradt nyoma az emléküknek.
 
A megnyitón készült fotók Fejér Martin készítette. Minden jog fenntartva.
 

Nyitvatartás:

Vasárnap - csütörtök: 10:00-18:00
Péntek: 10:00-16:45
Szombat: zárva
 

Jegyár:

Felnőtt jegy: 800 Ft

 

Ars Sacra fesztivál - zsidó őszi ünnepek - 2 ingyenes tá ...
 Múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet ...
További cikkek
Eseménynaptár
2014. Szeptember « | »
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30          
Banner file not found.
Hitközségi hírek