| Hírlevél feliratkozás | | | Keresés: |
Bruno Bourel fotókiállításaNAPPAPÍROK- Bruno Bourel fotókiállítása
A kiállítás helyszíne a Rumbach utcai zsinagóga. Otto Wagner 19-20. század fordulójának legjelentősebb osztrák építésze- ifjúkori műve, mely a neológ Dohány utcai zsinagógával ellentétben a status quo ante irányzat híveinek zsinagógája volt. Ma a zsinagóga a MAZSIHISZ tulajdonában, különböző kulturális eseményeket, kiállításokat fogad be. Ennek köszönhető, hogy ezen a nem mindennapi helyszínen a Magyar Zsidó Múzeumnak lehetősége nyílik 2010 július 8-án 18 órakor, Bruno Bourel fotókiállításának bemutatására. A kiállításon a 45 darab fotó mellett Závada Péter által írt verses és prózai asszociációk teszik még színesebbé a tárlatot. „Fekete és fehér rácshálók, margók, kontúrok aprózzák föl, szelik keresztbe-kasul a papírt. Az összeeszkábált időnek valamiféle faszerkezete, abroncsa, fölállványozása ez. Gyönge lécek, és vaskos mestergerendák, melyekre ránehezedik a megélés súlya, mint egy nagy, fekte, duzzogó madár: holló, sas vagy turul. Főnix semmiképpen sem. Fekete és fehér. Ilyen vagy hasonló színe lehet a zebrafestők szomorúságának is. Azt hiszem, mindannyian fényérzékenyek vagyunk. Ki így, ki úgy.” Závada Péter „Évezredek óta a zsidó vallás gyakorlása egy hosszú sorozata függetlenségnek, asszimilációnak, elfogadásnak és visszautasításnak, szabadságnak vagy kötöttségnek. Ez a két utolsó fogalom erősen jellemzi Magyarország kortárs történelmét. Az ország megélte tragikus módon rég letelepedett zsidó közösségek majdnem teljes kiirtását később elnémítását – két folyamat, amit az előző század második felének totalitárius rendszerei vezettek be. A kilencvenes évek elején látjuk ezeknek a rendszereknek a ledőlését és végül minden vallás kifejezésének szabadságának visszatérését. Magyarországra érkezésem éppen erre az időre esett, nem zsidóként, nem magyarként, hanem egy új európai szellemben nevelkedett felnőttként. Ez a vonal tehát, amit megpróbálok követni- azt, hogy milyen újjászületése van a zsidó hagyományok gyakorlásának a diktatúra utáni Magyarországon.
Az imahelyek, ceremóniák, rituálék és ünnepek váltják egymást, ritmust adva ezzel a vallásos zsidó élet mindennapjainak. A képek egy részét Budapest különböző zsinagógáiban készítettem. A portrékon láthatunk holokauszt túlélőket is, akik a zsidó szeretetkorházban töltik életük utolsó szakaszát. Külföldi zsidó közösségek tagjai, akiknek budapesti gyökereik vannak, és akik őseiket kutatva érkeznek és sok esetben maradnak az országban.A város zsidó negyedében készült fotókon keresztül igyekszem bemutatni az itteni zsidó életet, ami ma komolyan fenyegetve van.
Ez a munka egy állandó fejlődés, amiben egy vallási, spirituális és emberi újjászületésről kívánok tanúskodni, a fotográfia kifejezési eszközök segítségével, ami a kompozíció, grafizmus, fény, ami egy szóval összefoglalva az érzelem.” Bruno Bourel
A kiállítást megnyitja: Perzcel Anna (építész)
Időpont: 2010. július 8. 18:00 Helyszín: Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
http://artportal.hu/aktualis/kiallitasok/nappapirok_bruno_bourel_fotokiallitasa http://fotokiallitas.info/nappapirok-bruno-bourel-fotokiallitasa.html http://zartkor.hu/cikk/2010/06/14/nappapirok-bruno-bourel-fotokiallitasa/
|
További cikkek
|
Eseménynaptár
|
![]() |
Magyar Zsidó Múzeum 1990-2009 | minden jog fenntartva |
Mindannyian Együtt Jeruzsálemért
2012-05-18 01:07:38
„Mindannyian Együtt Jeruzsálemért” elnevezéssel alapítványt hoz létre a keresztény-zsidó párbeszéd erősítésére Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, és dr. Feldmájer Péter, a Mazsihisz eln ...
Cseh kormányfő: Prága osztja Izraelnek az iráni atomprogrammal kapcsolatos aggodalmait
2012-05-17 19:57:11
Petr Necas cseh kormányfő szerint Prága osztja Izraelnek az iráni atomprogrammal kapcsolatos aggodalmait, s Izraelt baráti országnak tekinti, amelynek joga van a békés létezéshez.
Nyaralás Balatonfüreden
2012-05-17 10:38:00
Szeretettel várjuk a Balatonfüredi kóser üdülőnkben két és négyágyas, fürdőszobás, TV-vel is felszerelt szobákban. Napi ötszöri étkezéssel, teljes ellátással.
Lehet nemet mondani – konferencia az embermentőkről
2012-05-17 10:07:59
Esterházy János mindig elutasította a nemzetiszocializmus létjogosultságát, és egyedül ő nem szavazta meg a szlovákiai zsidóság deportálásáról szóló törvényt – mondta Molnár Imre történész, a Külügymi ...
A Franciaországból érkezett fotóművész, Bruno Bourel a 90-es évek közepén kezdett fényképeket készíteni a budapesti zsidó negyedben. A fotókra íródott asszociációk pedig egy olyan fiatal szövegíró munkái, akit a nagyközönség AkezdetPhiai nevű együttesből ismerhet.
A kiállítás helyszíne a Rumbach utcai zsinagóga. Otto Wagner 19-20. század fordulójának legjelentősebb osztrák építésze- ifjúkori műve, mely a neológ Dohány utcai zsinagógával ellentétben a status quo ante irányzat híveinek zsinagógája volt. Ma a zsinagóga a MAZSIHISZ tulajdonában, különböző kulturális eseményeket, kiállításokat fogad be. Ennek köszönhető, hogy ezen a nem mindennapi helyszínen a Magyar Zsidó Múzeumnak lehetősége nyílik 2010 július 8-án 18 órakor, Bruno Bourel fotókiállításának bemutatására. A kiállításon a 45 darab fotó mellett Závada Péter által írt verses és prózai asszociációk teszik még színesebbé a tárlatot.
„Fekete és fehér rácshálók, margók, kontúrok aprózzák föl, szelik keresztbe-kasul a papírt. Az összeeszkábált időnek valamiféle faszerkezete, abroncsa, fölállványozása ez. Gyönge lécek, és vaskos mestergerendák, melyekre ránehezedik a megélés súlya, mint egy nagy, fekte, duzzogó madár: holló, sas vagy turul. Főnix semmiképpen sem. Fekete és fehér. Ilyen vagy hasonló színe lehet a zebrafestők szomorúságának is. Azt hiszem, mindannyian fényérzékenyek vagyunk. Ki így, ki úgy.” Závada Péter
Az imahelyek, ceremóniák, rituálék és ünnepek váltják egymást, ritmust adva ezzel a vallásos zsidó élet mindennapjainak. A képek egy részét Budapest különböző zsinagógáiban készítettem. A portrékon láthatunk holokauszt túlélőket is, akik a zsidó szeretetkorházban töltik életük utolsó szakaszát. Külföldi zsidó közösségek tagjai, akiknek budapesti gyökereik vannak, és akik őseiket kutatva érkeznek és sok esetben maradnak az országban.
